A görögök pásztoristenének, Pánnak több rossz szokása is volt. Gyakorta “szexuálisan zaklatta” a környék lányait, asszonyait, aminek azok nem nagyon örültek, mert Pán csúnya, félig kecsketestű volt, ráadásul harsányan üvöltözött, amivel a “szívbajt” hozta a közelében lévőkre. Ezért származik Pán nevéből, a “páni-
Tudományos meghatározása szerint a pánikroham néhány perc alatt kialakuló, elemi erejű szorongásos roham, ami a következő tünetekkel járhat: heves szívdobogás, verejtékezés, remegés, légszomj, torokszorítás (gombóc-
Különösen ijesztő helyzetekben egészséges emberek is átélhetnek pánikrohamot, ez nem jelent betegséget.
Az emberek 2-
A pánikroham hirtelen fellépő, igen heves szorongás
Jelentkezése:
1. váratlan, azaz nem általános szorongást okozó helyzetben
2. nem olyan helyzetben, amikor a beteg mások figyelmének középpontjában áll
Legalább négy pánikroham jelentkezett egy négyhetes időszak alatt, vagy egy roham jelentkezett, amelyet viszont legalább egyhónapos újabb rohamtól való félelem követett.
Legalább az egyik roham alatt legalább négy észlelhető az alábbiakból:
- fulladás vagy légszomj
- szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság
- heves szívdobogás
- remegés, reszketés
- izzadás
- fuldoklás, torokszorulás
- hányinger, hasi feszülés, fájdalom
- testi elidegenedés érzése
- érzészavar vagy zsibbadás
- kipirulás, kihevülés vagy hidegrázás
- mellkasi fájdalom, nyomás vagy szorítás
- halálfélelem
- megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
A tünetek hirtelen fejlődnek ki és maximális intenzitásukat 10 perc alatt elérik.
A pánikbetegség gyakran jár együtt ún. közlekedési fóbiával, amikor a beteg a rosszulléttől való félelem miatt nem vagy csak kísérettel és különböző óvintézkedésekkel mer otthonról elmenni. Viszonylag gyakran kíséri depresszió, állandó szorongásos állapot, a társas helyzetektől vagy súlyos betegségtől való félelem.
A pánikbetegek az esetek nagy részében betegségüket szervi jellegűnek gondolják, így általában csak több orvosi vizsgálatot követően vetődik fel annak lelki, pszichiátriai eredete. Valóban a tünetek olyannyira valóságos biológiai reakciót jelentenek, hogy azt minden embernél ki lehet váltani pl. szén-
A pánikbetegség szövődményének lehet tekinteni, hogy a betegek egy része alkohollal és nyugtatók szedésével “gyógyítja” magát, aminek következtében alkohol-
A betegek életét az is nehezíti, hogy a negatív orvosi leletek miatt egyesek a tüneteket beképzelt jellegűnek vagy “hisztériának” gondolják. Az viszont talán még nagyobb baj, hogy sokszor szívbetegségnek vagy más testi betegségnek tulajdonítják a tüneteket, ezekre való gyógyszereket kap a beteg, amelyek ebben az esetben természetesen nem használnak.
Mivel a pánikroham tüneteinek kiváltó oka az idegrendszerben van, mind a gyógyszeres, mind az egyéb (pl. pszichoterápiás) kezeléseknek erre kell irányulnia.
A gyógyszerek közül a pánikrohamok gyors oldására szolgálnak az ún. szorongásoldó, régebbi elnevezéssel nyugtató gyógyszerek. Ezek előnye a gyors hatás, hátrányuk viszont, hogy a további rohamok bekövetkezését nem tudják megelőzni, viszont általában álmosságot okoznak, és velük szemben gyakran alakulhat ki hozzászokás és függőség. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a gyógyszeradag már nem képes ugyanazt a hatást kiváltani, ill. hogy nem könnyű a szedésüket abbahagyni.
Ugyanakkor a depresszió kezelésére is szolgáló ún. szelektív szerotonin hatású szerek hosszú távon, néhány hét elteltével hatékonyak, megszűntetik a szorongást, az újabb rohamok kialakulását, nem okoznak álmosságot és hozzászokást vagy függőséget sem. Ezek szedését viszont több hónapon át kell folytatni, de szükség esetén akár évekig is szedhetők. Szedésük mellett a beteg, helyesebben a volt beteg teljes értékű életet élhet.
A gyógyszeres kezelést ki lehet egészíteni pszichoterápiával is, amelynek során a beteg jobban megérti a tünetek kialakulását és megtanulja a felettük való hatékonyabb kontrollt, amivel a gyógyszeres kezelés sikere és tartóssága tovább javítható.
Dr. Lakatos László
pszichiáter szakorvos