Idegrendszerünk összes életfolyamatunkat irányítja, összehangolja, akár a szívműködésről, akár viselkedésünkről, érzéseinkről, hangulatunkról van szó. Agyunk idegsejtjei között az információáramlást kémiai anyagok, ún. hírvivő molekulák segítségével történik. Ezeket az anyagokat az idegsejtek termelik, és a megfelelő inger hatására felszabadulnak, az idegsejtek közötti résbe kerülnek, és hozzákötődnek a másik idegsejt érzékelő molekulájához. Mai ismereteink szerint a depresszió hátterében ezeknek a hírvivő anyagoknak a csökkent működése igazolható, még akkor is, ha a konkrét betegség kialakulásában kedvezőtlen életesemények, stressz is szerepet játszanak.

A depresszió tehát más betegségekhez – pl. a magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez – hasonlóan megfelelő gyógyszeres kezeléssel jól befolyásolható. A depresszió gyógyítására használt gyógyszerek a hírvivő anyagok hatását erősítik. Ma a világon legelterjedtebben használt depresszió elleni gyógyszerek, az ún. szelektív szerotonin hatású antidepresszívumok a szerotonin nevű hírvivő anyag hatását fokozzák. Előnyük, hogy a régebbi szerekhez viszonyítva sokkal kevesebb mellékhatást okoznak, nem álmosítanak, nem rontják a szellemi működéseket, a depressziós tünetek mellett a szorongást is csökkentik, és általában elegendő naponta egyszer alkalmazni őket. Szedésük mellett teljes életet lehet élni, nem korlátozzák a munkaképességet, a családi életet, a szabadidő eltöltését.

Hatásuk kialakulásához azonban általában kb. két hétre van szükség, és a tartós hatás eléréséhez legalább féléves szedésük szükséges. Ez alatt az idő alatt minden esetben indokolt, hogy a kezelés az orvos utasításai szerint történjen, a beteg rendszeresen találkozzon kezelőorvosával. Az idő előtt abbahagyott kezelés esetén a visszaesés, a tünetek kiújulásának veszélye igen nagy.

Tévhit: Sokan félnek attól, hogy ezek a gyógyszerek megváltoztathatják a személyiségüket vagy hozzászokást okoznak.

A valóságban ezek a szerek kizárólag a kóros agyi folyamatokat korrigálják, és szedésük során nem alakul ki hozzászokás. Az egészséges embernél nem okoznak valamiféle indokolatlan “vidámító” hatást, mint ahogy a lázcsillapítók is csak a lázat csökkentik, és nem a normál testhőmérsékletet.

A depresszió és más pszichiátriai betegségek gyógyításában a gyógyszerek mellett fontos szerepet kaphat a szakszerű pszichoterápia, aminek segítségével a betegek megtanulhatják felismerni és megváltoztatni a betegség kialakulásában és fenntartásában szerepet játszó gondolataikat, érzéseiket és magatartásukat.

A minél tartalmasabb élet, a családi és baráti kapcsolatok ápolása, a rendszeres testmozgás, a napfény, az esetleges testi betegségek megfelelő kezelése, a mindennapi stressz csökkentése is jelentősen hozzájárul a depresszió gyógyulásához és gyógyult állapot fenntartásához.

Minden alkalommal igyekszünk az olvasói kérdésekre is válaszolni.
A témával kapcsolatos kérdéseikkel kérjük forduljanak a szerkesztőséghez!

Dr. Lakatos László
pszichiáter szakorvos